Bemutatkozás: Országos Gyermekvédő Liga

Tartalom:

Hivatalos dokumentumok letöltése

2012-es Közhasznúsági jelentés docx formátumban

2011-es évi mérleg letöltése doc formátumban

Közhasznúsági jelentés (2011) letöltése doc formátumban

2010-es évi mérleg letöltése pdf formátumban

Közhasznúsági jelentés (2010) letöltése doc formátumban

2009-es évi mérleg letöltése pdf formátumban

Közhasznúsági jelentés (2009) letöltése pdf formátumban

A múlt öröksége

A XX. század elején elfogadott és Széli Kálmán nevéhez kapcsolódó gyermekvédelmi törvény (1901. VIII., XXI. Törvénycikk) eredményeképpen lendületet vett az állami védelem rendszerének országos kiépítése, jogszabályi, intézményi, pedagógiai finomítása. A törvények végrehajtási utasítása hangsúlyozta: a korszerű polgári gyermekvédelem csak a társadalom teljes bekapcsolásával lehetséges. Gróf Andrássy Gyula és dr. Karsai Sándor eszmecseréjének eredményeképpen született meg egy új gyermekvédő szervezet, az Országos Gyermekvédő Liga megalapításának gondolata.

1906. február 25-én tartották alakuló közgyűlésüket, mely alkalommal legfontosabb céljaikat foglalták össze: „elsősorban egy akkora országos gyermekvédelmi alap létesítése, hogy annak kamatjövedelméből a társadalmi gyermekvédelem összes anyagi szükségletei fedezhetőek legyenek”. Célja továbbá a gyermekvédelem minden ágának felkarolása és hathatós támogatása. Tagsági díj nincs, illetve évi egyszeri adományhoz kötött. Liga támogató ezidőben: Magyar Villamossági RT. (pártoló tag), Alföldi Cukorgyár (rendes tag), gróf Széchenyi László (adományozó), Osztrák-Magyar Bank (adományozó). A vezetés új ötletekkel, szakszerű, jól kamatozó üzleti befektetésekkel igyekezett szilárd anyagi bázist biztosítani.

A történelmi Magyarország különböző, elsősorban nagyvárosaiban alakultak helyi szervezetek (1908-ban 2262 városba és községbe jutottak el), amelyekkel a központ laza kapcsolatot tartott fenn.

A szervezet 1910-es és 1912-es alapszabályaiban világossá tette központi célját, amely a gyermekek és fiatalkorúak védelme.

Az I. világháború, illetve a dualista rendszer széthullása egyúttal lezárta a Liga történetének első törekvésekben gazdag, s eredményekben sem lebecsülhető korszakát.

Az 1919 – 34 közötti időszak három fő jellemzője az anyagi összeomlás elleni harc, a dualizmus korában meghatározott célok szolgálata, és az állammal, valamint a hivatalos gyermekvédelmi szervezetekkelszembeni lekötelezettség nagyfokú erősödése és így az önállóság nagyfokú csökkenése illetve feladása volt.

A Liga új alapszabályát 1934. március 4-én fogadta el a rendkívüli közgyűlés. E szerint a szervezet célja a „gyermekek és fiatalkorúak védelme azokban az ágazatokban és tevékenységi körökben, amelyet az egyesület közgyűlése vagy az igazgatóság megállapít”.

1936-ban két fő programot fogalmaztak meg: az egyik a prevenció elsődlegessége, a másik a gyermekvédelmi erők koncentrálásának, koordinálásának szükségessége.
1939. április 18-án fuzionált a Zsófia Országos Gyermekszanatórium Egyesülettel, majd 1942-ben a Szegedi Jótékony Egylettel, hivatalos neve: Országos Gyermekvédő Liga és Gyermekszanatórium Egyesület lett. 1943-tól már csak a 12 évnél fiatalabb, legyengült szervezetű gyermekek gondozására öszpontosította erőit.

1944-46 között a gyermek és ijúsági tömegek puszta életbentartása is csak jelentős, sokoldalú nemzetközi segélyakciók és a társadalmi szolidarítás végső tartalékainak mozgósítása útján volt biztosítható. A Liga helyzete reménytelennek tűnt.

Az ezt követő időszakban a Liga életére az országra is jellemző kettősség nyomta rá a bélyegét: az egyik oldalon erején felüli munkát végzett – minimális eredménnyel -, a másik oldalon megindult ennek a kisajátítása. Az intézmények görcsös erőfeszítéseket tettek, hogy nevelési elveik, gyakorlatuk demokratikusságát, korszerűségét, hatékonyságát bizonyítsák az elvárásoknak megfelelően. Szakmai kísérletezések indultak a szükségesség igazolására. A kétségbeesett vergődéssel párhuzamosan rendszeresebbé, szigorúbbá vált a főhatósági ellenőrzés, a pénzügyi ellehetetlenülést is célzatosan fokozták. Az egyesület felszámolása elkerülhetetlenné vált.

1950. április 11-én államosították a Ligát és elkezdték a vagyona felosztását. Ezzel úgy tűnt befejezte a pályafutását.

Az „újjáalakulástól" napjainking

Az élet azonban másképp alakult…

1989. február 9-én adta hírül a sajtó, hogy 31 közéleti személyiség több hónapos előkészítő munkája nyomán megalakult az Országos Gyermekvédő Liga, mely örökösének és progresszív hagyományai ápolójának tekintette elődjét, az 1906-ban és 1950-ben felszámolt – azonos nevű – egyesületet. A szervezet megálmodója dr. Ranschburg Jenő, megépítője – egy kis csapat élén – dr. Koncz István volt.

Az alapítók: Bolla István Károly, Cseres Judit, Czeizel Endre, Deák Andrea, Ferge Zsuzsa, Gáyer Gyuláné, Gönczöl Katalin, Gyulaiy Endre, Horváth László, Illyés Gyuláné, Illyés Sándor, Janikovszky Éva, Kacziba Antal, Kelemen Endre, Klein Sándor, Kolos Tamás, Koncz István, Kudlik Júlia, Kun Miklósné, Lányiné Engelmayer Ágnes, Palotás Gábor, Pataki Ferenc, Pergel Zsuzsa, Popper Péter, Ranschburg Jenő, Róbert László, Simai Mihály, Szabó András, Tóth Balázs, Turgonyi Júlia, Zeidler Anna.

A Liga első alapszabályában egyértelműen és részletesen megfogalmazta céljait és feladatait.
A Gyermekvédő Liga gyermek-, ifjúságsegítő- és védő országos társadalmi mozgalom, amely küldetésének, az alapszabályban rögzített céljainak tekinti, hogy:

  • Minél szélesebb körben hívja fel a figyelmet a rohamosan romló gyermek- és ifjúsági élethelyzetek javítására, a civilizácuiós ártalmak megelőzésére, felszámolására, valamint a családi válsághelyzetek megoldására;
  • Szociális segítő, prevenciós és lelki egészségmegőrző, valamint gyermek- és ifjúságsegítő tevékenységet folytasson, segítse azon munkanélküliek átképzését, akik ifjúsági munkát, segítő védő tevékenységet kívánnak folytatni;
  • A civil társadalom, valamint a társadalmi szervezetek, mozgalmak őnzetlenségére építve szakmai, - lehetőségei szerint – anyagi segítséget nyújtson a rászorulóiknak;
  • Kapcsolatot tartson az UNICEF nemzetközi és nemzeti bizottságával, valamint a külföldi országok gyermekvédő mozgalmaival;
  • Együttműködjön a magyarországi gyermekvédő mozgalmakkal;
  • Folyamatosan küzdjön azért, hogy a gyermekek – fajra, bőrszínre, nemzeti vagy társadalmi származására, vagyoni, illetve születési előjogokra való tekintet nélkül
  • élvezhessenek minden jogot, amely őket a Gyermekek jogairól szóló ENSZ konvenció alapján megilleti;
  • Együttműködjön azokkal az állami szervekkel, amelyek a gyermekek védelmével, nevelésével hivatásszerűen foglalkoznak, intézkedéseket kezdeményezzen ezen állami szervek felé szakmai véleményekre alapozva;
  • Kezdeményezéseket, javaslatokat fogalmazzon meg a törvényalkotás felé, véleményezze a gyermekekkel kapcsolatos jogszabályokat és vegyen részt azok kidolgozásában;
  • Konkrét kezdeményezéseket fogalmazzon meg az országos és helyi problémák megoldására (abortusz, gyermek- és ifjúsági segítés és védelem, szociális tanács létrehozása, állami gondozottak, leányanyák, gyermekelhelyezés, család megóvása, kamasz gondok, iskolai gyermekvédelem, fiatalkorú bűnözés megelőzése, ifjúsági munkanélküliség, kábítószerezés);
  • Kapcsolatot tartson a tömegkommunikációs intézményekkel.

Összegzésképpen napjainkban a Liga egy olyan országos hálózattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában is meghatározott módon politikamentesen működik. Céljai elérése érdekében sokrétű tevékenységet folytat a fővároson kívül az ország hét régiójában – Nyíregyháza, Gyula, Szeged, Hatvan, Eger, Dombóvár, Szombathely – amelyhez a szükséges pénzeszközöket pályázatokon nyert összegekből, magán- és jogi személyek adományaiból, személyi jövedelemadóból felajánlott 1%-ból biztosítja. Ezek az összegek azonban többnyire csak a dologi kiadásokat fedezik. Így a Ligában dolgozó, magasan szakképzett szakembereink –pedagógusok, orvosok, pszichológusok, jogászok, különféle szaktanácsadók – igen nagy erőfeszítéseket, és anyagi áldozatot kívánó munkájukat évek óta társadalmi munkában végzik.

Jelentős változás a Liga életében a központi székhely megváltoztatása. Jelenleg a Budapest VII. kerületben működő Civil Ház ad otthont az irodának, ahol több önkéntes munkatárs dolgozik odaadással.

A működéshez és a futó programok életben tartásához szükséges bevételi forrást változatlanul a pályázatok jelentik.

Az elmúlt években a Liga több hosszú távú projektet indított be, elsősorban a fiatalkorúak droghasználatával kapcsolatban. Az egyik a „Hallgass egy kicsit!” szenvedélybetegségeket megelőző családi audió kazetta program és az, erre épülő, élő Szülő Segély – kábítószerekkel kapcsolatos, szülők részére működtetett - telefonos szolgálat. A kazettaprogram szerves része a telefonos segítségnyújtás, mivel az érintett szülők felismerve érintettségüket egy adott problémás eset hallatán, (alkohol, dohányzás, kábítószer) azonnal tárcsázhatják a 06 40 200 560 -as kék számot minden nap 17 és 21 óra között, helyi tarifáért. A hívásokat szakemberek fogadják. A programhoz a támogatást a GYISM és az NCA nyújtotta. Jelenleg ez a programunk szünetel, forráshiány miatt.

A másik igen jelentős kezdeményezés a PHARE pályázat elnyerésével valósulhatott meg a Biztonságos Szórakozóhelyek programon belül. Az Egri Ligával való összefogás eredményeképpen a program a budapesti Bank diszkóban indult be kortárs segítők közreműködésével és a kábítószerek veszélyeire, hatásaira figyelmeztető tájékoztató füzetek használatával, továbbá egészségügyi ügyelettel és pihenési lehetőséggel, ásványvízzel, vitaminokkal. Jelenleg ez a programunk szünetel, forráshiány miatt.

Jó kapcsolat alakult ki az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői Hálózatával, melynek eredményeképpen 3 helyszínen (Szombathely, Dombóvár, Szekszárd) készségfejlesztő csoportot vezetünk, továbbá büntetés-végrehajtási intézményekben tartottunk drogprevenciós, agresszió és konfliktuskezelési tréningeket.

Jelenleg is folyó programjaink:(mindez pályázatokkal nyert támogatással!)

  • Mentálhigiénés műhely.
  • „Ép lélek” lelkisegély szolgálat, / egyéni, csoportos, pár, család és alternatív terápiák/
  • Adomány- gyűjtés és szétosztás / 12 tonna tartós élelmiszert osztottunk ki rászoruló családoknak/
  • Drogprevenciós előadássorozat több budapesti közép és általános iskolában.

Terveink:

  • A megkezdett projektek folytatása.
  • Az egészséges életmód és a szenvedélybetegségek megelőzésének tematikájához kapcsolódóan
    • Rajzpályázat – budapesti általános iskolásoknak
    • Komplex egészségnapok –általános iskolákban
    • Szülőklub - neves előadókkal
  • Gyermekek és szüleik számára klubok indítása
    • kézműves
    • informatikai
    • korrepetáló
    • „gyermekünk lesz” (családi életre felkészítő)
    • baba-mama
    • szülő-gyerek (játsszunk együtt)

Köszönjük PARTNEREINK és TÁMOGATÓINK rendületlen segítségnyújtását!

Ugrás az oldal tetejére >